Az Országgyűlés, bűncselekménnyé nyilvánítva a sporthuliganizmust, úgy döntött: két évig tartó szabadságvesztéssel sújthatók szeptembertől a futballhuligánok, a sportrendezvényekről nemcsak a helyszínen, hanem az odautazás, illetve a hazaút alatt randalírozókat is kitilthatják.

Pintér Sándor arra hivatkozva kezdeményezte ezt, hogy a tíz éve hatályos szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a futballmeccseken elszaporodott szurkolói rendbontások kedvezőtlenül befolyásolják a nézőszámot és ebből adódóan a csapatok bevételeit.
   
A belügyminiszter előterjesztésének minősített többséget igénylő rendelkezéseit a kormánypártok támogatásával, 250 igen szavazattal, 91 nem ellenében fogadta el a parlament.
   
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával a jövőben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki sportrendezvényen a létesítmény nézőktől elzárt területére jogosulatlanul belép - azaz például beszalad a pályára -, vagy oda bármit bedob. Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el. Az elkövetők őrizetbe vehetők, előzetes letartóztatásuk elrendelhető.
   
Változás, hogy nemcsak a sportrendezvényen, hanem az odautazás és az onnan való távozás során elkövetett bűncselekmény és szabálysértés is járhat majd a stadionból való kitiltással, ami önálló és mellékbüntetés is lehet. A sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozók nevét és adatait a rendőrség kezeli - és adja tovább a sportrendezvények szervezőinek, rendezőinek, illetve a jegyértékesítést végzőknek -, a lajstromban feltüntetve, hogy az érintetteket mely sportlétesítményekből és rendezvényektől tiltották el.
   
A legtöbb módosítás a sporttörvényt érinti, így a szakszövetségek kötelesek megalkotni a sportrendezvényeik biztonságos lebonyolításához szükséges előírásokat tartalmazó szabályzatot; ennek hiányában, vagy ha nem szereznek neki érvényt, állami támogatásuk felfüggeszthető, visszavonható.

A labdarúgó-szövetség és az egyesületek emellett kötelesek biztonsági referenst alkalmazni, a - például a szurkolótáborok elkülönítéséhez - szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket ugyanakkor a rendőrség határozza meg. Emellett az Országos Rendőr-főkapitányságon újra létrejön a sportrendezvényeket biztonsági szempontból minősítő bizottság.
   
Változnak a fokozott, illetve a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények biztosítására vonatkozó előírások is. Az előbbiek esetében a szervező 15 nappal korábban köteles felkérni az illetékes rendőrkapitányságot, hogy térítés ellenében működjön közre a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában, ugyanakkor a kiemelt kockázatú sportrendezvények biztosítását a rendőrség közfeladatként végzi.

   
Szerepel a jogszabályban az is, hogy a nézők a sportesemény helyszínére csak akkor léphetnek be, ha vállalják, hogy felszólításra igazolják személyazonosságukat, és ha tudomásul veszik, hogy a rendezvény alatt kép- és hangfelvétel készíthető róluk. A fokozott és kiemelt kockázatú labdarúgó-mérkőzéseken kötelező beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervezők csak névre szóló jegyet, bérletet értékesíthetnek, illetve klubkártya kiváltását tehetik kötelezővé.

Ezen kívül a rendező a normál kockázatú sportrendezvény ideje alatt jogosult, a fokozott és a kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzés alatt köteles a résztvevők azonosítását lehetővé tévő felvételt készíteni a helyszínen, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt helyen és a nézőknek kijelölt parkolókban úgy, ahogy a rendőrség előírja. A rendezők a kamera képeit 72 óráig, a rendőrség kérésére 30 napig kötelesek megőrizni.
   
Az öt jogszabályt érintő változások legtöbbje szeptember 1-jén lép hatályba.